BibTeXTXT?

Keresési eredmények


Középkor
(Szerkeszti: Bartók Zsófia Ágnes.)

1. A magyarországi írásbeliség kezdetei

1.1. Horváth Iván
Hagyománytalan, európai remekmű: a Krisztus

Kora újkor
(Szerkeszti: Balázs Mihály.)

3. Intézmény és irodalom a korai humanizmus időszakában

3.1. Jankovits László
Utóélet

4. Sodalitas és mecenatúra között a 15–16. század fordulóján

4.1. Jankovits László, Szörényi László
A megíratlan és a megírt magyar tárgyú eposz
1519: Megjelenik Stephanus Taurinus Stauromachiája
4.2. Kiss Farkas Gábor
Politikai retorika a törökellenes irodalomban
1523: Nagyszombati Márton buzdító verse

5. Függetlenségigény és példázatosság a magyarul író erazmisták munkásságában

5.1. Ács Pál
A magyar irodalmi nyelv két elmélete: az erazmista és a Balassi-követő
5.2. Bartók István
Sylvester János grammatika-meghatározásának jelentősége és forrásai

6. A történetmondás műhelyei a 16. században

6.1. Kulcsár Péter
Humanista történetírás Magyarországon
6.2. Bene Sándor
A jövő története és az olvasók
1653: Zrínyi befejezi a Vitéz hadnagyot

12. Hitvédő és kegyességépítő művek a 17. első felében

12.1. Etlinger Mihály, Szatmári Áron
Unitárius Psalterium-fordítások

13. Udvari kultúra és anyanyelvű költészet a 17. században

13.1. Szörényi László
A szerkesztett verseskötet mint a szerző ifjúkori önarcképe
1651: Adriai tengernek Syrenaia: Groff Zrini Miklós
13.2. Kiss Farkas Gábor
Az imitatio elmélete és gyakorlata a Szigeti veszedelemben
1651: Megjelenik az Adriai tengernek Syrenaia
13.3. Ács Pál
A „helyettes áldozat” allegóriái a Zrínyiász kilencedik énekében
1651: Megjelenik a Szigeti veszedelem
13.4. Bene Sándor
Zrínyi Miklós (1620–1664)
„A világi scéna” – énformálás a nyilvános térben

14. Az önéletíró irodalom változatai

14.1. Ifj. Tóth-Barbalics István
Cum Deo
1719: A fejedelem (valószínűleg) befejezi a Confesssio írását: II. Rákóczi Ferenc Vallomása és Emlékiratai

15. Rimay kesergésétől Rákóczi kesergéséig
A politikai költészet alakzatai a 17. században

15.1. Csörsz Rumen István
A XVI–XVII. századi örökség a XVIII. században
15.2. Balázs Mihály
„Mit búsulsz kenyeres…”

16. A kultúra és az irodalom intézményei a felekezeti korszak utolsó évtizedeiben

16.1. Sárközy Péter
„Et in Arcadia ego” – 1743: Faludi Ferenc felvétele a római Árkádia Akadémiára

Új- és legújabb kor
(Szerkeszti: Margócsy István.)

17. A magyar nyelv nemzete (1770-1820)

17.1. Fórizs Gergely
A képzés eszménye Berzsenyi Verseinek IV. könyvében
17.2. Vaderna Gábor
Bárdköltészet
17.3. Csörsz Rumen István
A „jámbor puttonos”-tól a „mendikás tónus”-ig
Kritikatörténeti reflexiók a 18–19. századi magyar közköltészethez*

18. A nyelvi nemzet államának építése (1820-1870)

18.1. Milbacher Róbert
„A felébredt nemzet ebben az énekben magára lelt”
(A Hymnus „nemzetiesítésének” folyamatáról)
18.2. Gere Zsolt
Nemzettörténet és mitológia határpontjain
1825 Vörösmarty Mihály: Zalán futása
18.3. Vaderna Gábor
A Pyrker-pör értelmezési lehetőségei
18.4. Csörsz Rumen István
A magyar közköltészet történeti poétikai alapjai
18.5. Szilágyi Márton
Üdvtörténeti távlat vagy társadalmi utópia? (Petőfi és a „forradalmi látomásköltészet”)
18.6. Szilágyi Márton
A Toldi sikere, s a trilógiává formálás mint életre szóló program
18.7. Milbacher Róbert
Elhunyt daloknak lelke?
Az 1850-es évek Arany-lírájának néhány vonásáról
18.8. Szilágyi Márton
Arany János lírája az 1850-es években
18.9. Milbacher Róbert
Lantos eposz vagy drámai dal?
Az Arany-ballada olvasásának szokásrendjéről